Átfogó összefoglaló a német nyugdíjrendszerről

Átfogó összefoglaló a német nyugdíjrendszerről
2021.02.11.

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság mértéke az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés összegétől függ. Az önálló német öregségi nyugdíj alapfeltétetele a legalább 5 év (60 hónap) biztosítási időtartam megszerzése.

A nyugdíj az a járadék, amelyet egy ország - általában időskorú - polgárai alanyi, tehát nem rászorultsági alapon kapnak. Az összege függ a szolgálati időtől, azaz a munkával (jövedelemszerzéssel) töltött évek számától és a korábbi jövedelemtől.

 

Ahol a nyugdíj az állam feladatai közé tartozik, a nyugdíjrendszer az állam-háztartás egyik fő kiadása. Finanszírozása alapján kétféle lehet:

 

A pénztári rendszerben minden egyes munkavállaló saját számlával rendelkezik, ide gyűjti a járulékait és majd innen kapja a nyugdíját. Mivel a megtakarítások névre szólnak, összegük jelentősen függhet a megtakarítási szándéktól, rendszerint örökölhetők a nyugdíj-korhatár előtti elhalálozás esetén, illetve annak sincs elvi akadálya, hogy a nyugdíjból a megtakarító halála után annak özvegye tovább részesüljön. A kezdetekben a nyugdíjrendszerek önkéntes, pénztári alapon működtek. Drámai változást a nagy gazdasági világválság (1929 – 1933) okozott, amikor a nyugdíjpénztári megtakarítások egyik napról a másikra értéktelenné váltak. Ekkor vezették be az Amerikai Egyesült Államokban a felosztó-kirovó rendszert, melyet több ország, így hazánk és Németország is átvett.

 

A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Bár ez a rendszer mentes a gazdasági kockázatoktól, legalábbis ami a befektetések elértéktelenedését illeti, nem elhanyagolható politikai kiszámíthatatlansága: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Nem igényel takarékoskodást, fő hátránya, hogy egy ilyen rendszer erősen ki van téve a demográfiai változásoknak: az Európára jellemző öregedő népességben megnő az egy aktív keresőre eső nyugdíjasok száma, ami vagy a járulékok növelését, vagy a nyugdíjak reálértékének csökkentését teszi szükségessé. Napjainkban folyik a felosztó-kirovó rendszerek reformja, melynek keretében pénztári elemek kerülnek beépítésre.

 

 

A nyugdíjrendszer Magyarországon

Az 1998 január 1-jétől életbe lépett nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni.

 

Állami nyugdíj (felosztó-kirovó rendszerű)

Magánnyugdíjpénztárak

Öngondoskodás, azaz nyugdíjcélú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás, más megtakarítás stb.)

 

A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon az 1956-ban születettek a 64. életévük és 183 nap betöltését követően mehetnek legkorábban nyugdíjba (2020, 2021 során), míg az 1957. január elsejét követően született személyek legkorábban a betöltött 65. életévük, azaz legkorábban 2022-től vehetik igénybe a nyugellátást.

 

Az öregségi nyugdíj az a nyugdíjösszeg, amely a teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosultakat illeti meg. Ennek összegét évente jogszabályban állapítják meg.

Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltött egy jogszabályban meghatározott életkort, és rendelkezik a szintén jogszabályban meghatározott szolgálati idővel.

 

 

A nyugdíjrendszer Németországban

Amint korábban megismertük, az állami nyugdíj alaprendszere szintén a felosztó-kirovó, három pilléren nyugszik.

 

2001-ben a Riester-reform kapcsán bevezették a kötelező állami nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló nyugdíjpontrendszert, a nyugdíjrendszer kötelező állami pillére mellett megerősítették a másik két pillért, a foglalkoztatói és a magánbiztosítási pilléreket;

 

2004-ben a Rürop-reform kapcsán bevezették az aktuális nyugdíjérték számításában a fenntarthatósági szorzótényező alkalmazását, és rögzítették, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik.

 

A németországi három pilléres nyugdíjrendszer jellemzője:

 1) kötelező (állami) nyugdíjbiztosítás (Gesetzliche Rentenversicherung, GRV), a közszolgálati nyugdíjrendszerrel

2) foglalkoztatói nyugdíjbiztosítás (betriebliche Altersvorsorge, bAV)

3) magánnyugdíj rendszer (főként a Riester-Rente és a Rürop-Rente, valamint mellettük számtalan egyéb privátnyugdíj-biztosítási lehetőség a biztosítók, nyugdíjalapok kínálatából)

 

 Az állami nyugdíjbiztosítás központi szerve a Német Nyugdíjbiztosítási Alap (Deutsche Rentenversicherung Bund, DRB).

Az első pillér szerepe a német szövetségi állam megítélése szerint kényszerűen csökkenni fog a német társadalom öregedése miatt, ezért a 2. és 3. pillér szerepét növelni kívánják.

 

A tervek szerint a kötelező nyugdíjbiztosításban résztvevő személyek 70%-a jogosult lesz valamilyen foglalkoztatói vagy magánbiztosításból eredő nyugdíjszolgáltatásra is az állami nyugdíja mellett.

 

 

 

 

Az állami nyugdíj

 

A német kötelező nyugdíjrendszer pontrendszerre épül. 

A nyugdíjtípusok:

öregségi nyugdíj

- korhatár előtti nyugdíjak

- hozzátartozói nyugellátások

- rokkantsági nyugdíj és rehabilitációs ellátások

 

A nyugdíjrendszer két fő bevételi forrása: a biztosított személyek és munkáltatóik járulékfizetése (a bevételek 73%-a), valamint az állami támogatások (a bevételek 27%-a).

 

2020-ban az alkalmazotti és a munkáltatói nyugdíjjárulék egyaránt a bruttó kereset 9,35%-a, összesen 18,7%-a.

 

A járulékplafon havi 6500 euró (évi 78.000 euró) a nyugati tartományokban, míg a volt NDK területén, a keleti tartományokban a felső határ havi 5800 euró (évi 69.600 euró).

 

2007-től folyamatosan nő a nyugdíjkorhatár, amely 65 évről 2029-re 67 évre nő.

 

 

A biztosítási idő

 

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság mértéke az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés összegétől függ. Az önálló német öregségi nyugdíj alapfeltétetele a legalább 5 év (60 hónap) biztosítási időtartam megszerzése.

 

A különböző öregséginyugdíj típusokhoz különböző hosszúságú minimális biztosítási időtartamok tartoznak. Az abszolút minimum 5 év mellett a 15, 20, 35 és 45 év biztosítási tartamok különböző nyugdíjtípusokra teremtenek jogosultságot.

 

 

Mikor mehetek teljes nyugdíjba?

 

1947 és 1957 között a 65 évhez adott évenkénti egy-egy hónappal nőtt/nő, a korhatár az 1958-ban született évjárat tagjainál éri el a 66 évet.

Ezt követően évente két hónappal emelkedik, így az 1964-ben született évjárat tagjaira vonatkozik első ízben a 67 éves nyugdíjkorhatár.

 

Születési év    Német nyugdíjkorhatár    A korhatár betöltésének (legkorábbi) éve

1956               65 év 10 hónap                                    2021

1957               65 év 11 hónap                                      2022  

1958               66 év                                                    2024  

1959               66 év 2 hónap                                       2025

1960               66 év 4 hónap                                       2026

1961               66 év 6 hónap                                       2027

1962               66 év 8 hónap                                       2028

1963               66 év 10 hónap                                     2029

1964-től          67 év                                                   2031

 

Egyetlen esetben a nyugdíjkorhatár nem nő, hanem fokozatosan 62 évre csökken, ha a nyugdíjigénylő megfelel a következő követelményeknek:

- 1947. december 31. után, de 1955. január 1. előtt született,

- 2007. január 1. előtt időskori részmunkaidős jogviszonyt létesített a német résznyugdíj törvény (Altersteilzeitgesetz) alapján.

A 62 éves nyugdíjkorhatár ilyen esetben az 1949 novembere és 1954 decembere között született személyekre vonatkozik.

 

E szabályok alapján nem valószínű, hogy a Németországban dolgozó magyar munkavállalókat különösebben érintené ez a lehetőség…

 

 

Az állami nyugdíjszámítás menete

 

Nyugdíj havi összege = nyugdíjpontok x bónusz/malusz szorzótényező  x aktuális nyugdíjérték (euró-összeg) x nyugdíjtípustól függő szorzótényező

 

 

Az alapnyugdíj

 

A szövetségi kabinet úgy határozott, hogy az úgynevezett alapnyugdíjat 2021.01.01-től kell folyósítani.

 

Az alapnyugdíj az emberi méltóságról, valamint a tiszteletről és elismerésről szól. Sok évtizedes munka és a nyugdíjpénztári befizetések ellenére sem élhetnek meg sokan az öregségi nyugdíjból. Ha ezek az emberek csak nagyon alacsony bért kaptak hosszabb ideig, akkor a pénz egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy méltóságteljes életet éljenek idős korban. Igaz, hogy az úgynevezett alapbiztonság itt is alkalmazható, de az érintett embereknek akkor sem lenne több pénzük, ha egész életükben dolgoztak volna. Ehhez a megtakarításokat fel kell használni addig, ameddig a személy nem lesz jogosult az alapvető biztosítékra.

 

Kinek jár az alapnyugdíj?

 

Az alapnyugdíjban azok a mini nyugdíjasok részesülhetnek, akik legalább 33 évig befizettek a nyugdíjalapokba. Azokat az éveket is figyelembe veszik, amelyeket gyermekneveléssel vagy rokonok gondozásával töltött.

Ha a havi jövedelem nyugdíjasként maximum 1.250 euró (egyedülállók esetén) és 1.950 euró (házaspárok esetén), akkor megkapja a teljes díjat.

 

Azért, mert a nők nagyon gyakran alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, feltételezhető, hogy az új nyugdíjból elsősorban a nők részesülnek. 2021.01.01-től az alapnyugdíjasok megközelítően 70%-a nő lesz.

 

Mi az alapnyugdíj értéke?

 

Nincs egy összeg, amelyet meg lehetne nevezni. Az, hogy mekkora alapnyugdíjat kap, attól függ, mennyi ideig fizetett be a nyugdíjalapba vagy a törvényes nyugdíjbiztosításba, és mennyi volt a jövedelme. Megkülönböztetik azt is, hogy Kelet-Németországban vagy Nyugat-Németországban dolgozott.

 

Hogyan számítják ki az alapnyugdíj összegét?

 

Az alapnyugdíj követelménye legalább 33 éves „alapnyugdíj-időszak” teljesítése.

 

Az átlagos kereseti pontokat erre az időszakra egy pótlék növeli. Ezt „alapnyugdíj-megállapítási időknek” nevezzük. Ráadásul ezzel a pótlékkal a számításba beleszámítanak a gyermeknevelési időszakok is (1992 után születettek) testvérekkel, amelyek magasabb besorolásúak.

Az „alapnyugdíj-értékelési időszakok” kereseti pontjait legfeljebb 0,8 kereseti pontra (legfeljebb 35 évre) emelik.

 

 

Vizsgáljuk meg a másik két pillért is.

 

A nem kötelező pilléreket is jelentős mértékben támogatja a német állam.

 

A volt szövetségi munkaügyi és szociális miniszterről, Walter Riester-ről elnevezett Riester-rendszernek nyújtott állami támogatás évi 3 milliárd euró nagyságrendű. Az ilyen nyugdíjbiztosítási konstrukció révén biztosítottak száma meghaladja a 16 és fél millió főt. (A Riester-nyugdíjat éppen azért vezették be 2002-ben, hogy részben ellensúlyozzák az állami nyugdíj kényszerű csökkenését.)

A Riester-nyugdíjelőtakarékosság lényege: a biztosított az éves keresete legalább 4%-át fizeti be a Riester-számlájára, amelyet az állam évi legfeljebb 2100 euró támogatásban részesít. A rendszer ötféle befektetési lehetőséget kínál, szoros szabályozás alatt áll. A nyugdíjszolgáltatás (a Riester-nyugdíj) teljes mértékben adóköteles.

 

A Rürop-nyugdíjelőtakarékosság a Riester-rendszert kiterjesztette az önfoglalkoztatókra, vállalkozókra is. A Rürop-Rente szerződői háromféle befektetési lehetőség közül választhatnak. A befizetett díjat a biztosított költségként leírhatja, a nyugdíjszolgáltatásnak pedig éppen akkora hányada adóköteles, mint az állami nyugdíjnak.

 

 

Az öngondoskokás, a nyugdíjcélú megtakarítások

 

A nyugdíjcélú megtakarítások olyan pénzügyi környezetbe helyezett, rendszeres befizetésű megtakarítási termékek, melyek előnyét első sorban nyugdíjas korunkban élvezhetjük. Jellemző rájuk, hogy a nyugdíjas időtartam eljöttekor eldönthetjük, hogy egyösszegű kifizetéssel felvesszük a megtakarításunkat, havi járadékot kérünk életünk végéig, vagy e kettő kombinációját használjuk ki.

 

Általában a hátralévő idő függvényében a biztonságra törekedve kezeltetjük pénzünket. A legmodernebb termékek, mint például az ERGO Rente Balance, nem csak tőkegaranciát ad a befizetett összegünkre, hanem akár a kamatgaranciát is élvezhetjük. Ráadásul, ha földi pályafutásunk véget ér, túlélő házastársunk akár tíz évig is élvezheti a havi kifizetéseket.

De Jonge János +49 1522 1484052

janos@dejonge.hu

www.facebook.com/biztositos

janos de jonge

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza
balazsgabor_43_1_munkakeptelenseg2

Munkaképtelenségi biztosítás a gyakorlatban

2021.05.01.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy miért is nagyon fontos, hogy kereső munkavállalóként munkaképtelenségi biztosítással is rendelkezzünk. Szót ejtettünk arról, hogy ezen biztosítási formával rendelkezők egy negyede élete során legalább egyszer a munkaképtelenség állapotába kerül, és élete alakulása bizonytalanná válhat. Ilyen esetekben bizony óriási segítség, ha van mihez, van kihez nyúlni, és a szeretteink, családtagjaink nehézségeit is enyhíteni tudjuk.

balazsgabor_42_1_munkakeptelenseg1

Ki mondja meg neked, hogy holnap is minden rendben lesz?

2021.05.01.

Bármit is hoz a jövő, nagyon nehéz egyszemélyben minden helyzetben helytállnunk. Nem tudhatjuk pontosan, mit hoz a holnap, és milyen kiszámíthatatlan események határozzák meg a munkaképességünket, a fizikai, szellemi, lelki állapotunkat. Az Ergo BU, vagyis a munkaképtelenségi biztosítás segítségével rugalmas, nagy lefedettségű biztosítással rendelkezhetsz, ha beüt a krach és nem tudod ellátni a megszokott feladataidat.