Érdemes lehet természeti katasztrófák esetére is biztosítást kötni?

Érdemes lehet természeti katasztrófák esetére is biztosítást kötni?
2021.05.01.

A személyes vagyon egyik legmeghatározhatóbb, és talán leginkább számszerűsíthetőbb területe a lakás-és a vagyontárgyak. Ha saját lakásod, házad van, esetleg tároló, garázs, kert is tartozik hozzá, vagy nyaralóval, hétvégi házzal is rendelkezel, akkor valószínűleg meg is tudod becsülni ennek az értékét. Nem csak a vételár, de az aktuális piaci ár, vagy az újraépítés költségei is jó szempontok lehetnek ennek felmérésében.

Mi van, ha ezekben kár esik? Ha betörnek, ha kárt okoznak? Ott a lakásbiztosítás? Szuper! Azt gondoljuk, hogy egy lakásbiztosítás már rengeteg területen fedezetet biztosíthat akár a környezeti, felelősségi, vagy baleseti helyzetekben. De mi a helyzet a természeti katasztrófák témakörével? Ezek nagyon ritkán fordulnak elő… mondhatod, ezért most megmutatjuk, miért is érdemes Németországban is ezekkel a kiszámíthatatlan, és a klímaváltozásnak „köszönhetően” egyre gyakoribb eseményekre is kiterjesztett vagyonbiztosítással rendelkezni.

Áradás, árvíz, esőzések – egyre gyakrabban előfordul

Sajnálatos módon a klímaváltozás és az emberi tevékenységek környezettszennyező mivolta miatt még az eddigiekhez képest is egyre gyakrabban találkozhatunk majd természeti katasztrófákkal. Ilyen például a Németországban is gyakori áradás, árvíz, ami egyidejűleg többtízezer eurós kárt okozhat az érintetteknél.

Az extrém mennyiségű esőzés is hasonló károkat képes okozni akár tulajdonosok, akár bérlők, akár vállalkozások esetében. Egy másik probléma az lehet, mikor a csatornarendszer a heves esőzések miatt nem tud annyi vizet elnyelni, amennyi szükséges lenne, emiatt eldugul, vagy telítődik a csőrendszer és visszabugyog a víz az utcára, pincékbe, kertekbe.

Hol található az ingatlanod?

Különösen a pincék, szuterénlakások és családi házak vannak veszélyben. A beázás mellett a csőtörések, szennyvíz és talajvíz előtörésével, télen még a lefagyással is számolnunk kell. Ezek a témakörök összefonódnak a vagyonbiztosítások, lakásbiztosítások témakörével, azonban személyi károk, testi épségben okozott károk is jelentősek lehetnek.

Ugyanígy a lavinaveszély, hónyomás is probléma lehet számos esetben. Ezek összekapcsolhatók az egyre gyakoribb földrengésekkel, földcsuszamlásokkal, süllyedésekkel. Egy általánosabb természeti katasztrófa a villámlás, villámkár.

Villámlás

A villámlás ritkán okoz személyi sérülést, bár ezzel is elővigyázatosnak kell lennünk és betartani a katasztrófavédelem utasításit. Az épületeinkben, kerítésekben, és persze az elektronikai berendezésekben azonban maradandó károkat okozhat egy-egy heves, viharos, villámlással kísért szezon.

Földcsuszamlás, földrengés

Akik a hegyekben élnek, ide járnak pihenni, és akár saját hétvégi házzal is rendelkeznek, azoknak érdemes magas összegekben bebiztosítani ezeket az ingatlanokat. Itt az eső nem áradás formájában, sokkal inkább földcsuszamlás kíséretében jelentkezhet. A kisebb földrengések sem lehetetlenek, sőt, ezek is egyre gyakoribbak. Ilyenkor akár a komplett falazat és a kert, a térkő, a lépcsők, és persze a növények is sérülhetnek, amit bizony nem egyszerű és nem is olcsó kijavítani.

Hónyomás, lavina

Szintén a hegyeknél, hegylábaknál maradva, és a közelgő síszezon kapcsán a lavinaveszély is eszünkbe juthat, mint kockázat, és a vastag hótakaró nyomása a háztetőkön, melyek mindegyike akár totálkárt is okozhat. Ha a hó miatt csak a tető sérül, az is egy vagyonba kerülhet, különösen, ha napkollektor, előtető is van a házunkon.

Valamelyik kockázati csoportba tartoztok? Felmerül a kérdés, hol mikor és mennyiért tudnád biztosítani a vagyonodat vészhelyzet, természeti katasztrófa esetére? Keress minket és szívesen megnézzük személyre szabottan, hogy mik a lehetőségek.

 

Balázs Gábor


Leitender Repräsentant
der ERGO Beratung und Vertrieb AG


email: nemetjovedelem@gmail.com

email: gabor.balazs@ergo.de


mobil: 0173/5316038

mobil: 30/ 22 99 394

Vissza
frog-914132

Élvezem-e az állami balesetbiztosítás védettséget a WC-ben is?

2021.06.25.

Jó kérdés! A munkaidő része a munkaközi szünet, a pihenőidő. A Munka törvénykönyve szerint legkésőbb 6 óra munkavégzés után 30 perc kötelező pihenőidő van előírva. Több, mint 9 órás munkavégzést követően 45 percre emelkedik a pihenőidő hossza. Ebben az esetben joggal gondolhatnánk, hogy a pihenőidőben végzett tevékenység esetén is élvezzük az állami balesetbiztositás védettségét...

balazsgabor_43_1_munkakeptelenseg2

Munkaképtelenségi biztosítás a gyakorlatban

2021.05.01.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy miért is nagyon fontos, hogy kereső munkavállalóként munkaképtelenségi biztosítással is rendelkezzünk. Szót ejtettünk arról, hogy ezen biztosítási formával rendelkezők egy negyede élete során legalább egyszer a munkaképtelenség állapotába kerül, és élete alakulása bizonytalanná válhat. Ilyen esetekben bizony óriási segítség, ha van mihez, van kihez nyúlni, és a szeretteink, családtagjaink nehézségeit is enyhíteni tudjuk.